Fogat fogért, mandulát az olimpiáért

Az élsportolók olykor kicsit „fordítva” élik az életüket, mint a többi ember. Számunkra elsősorban a hétvégén vannak a hét fő eseményei, a nyarakat a vízpartok helyett edzőtáborban vagy versenyhelyszíneken töltjük, az ünnepek pedig csak a naptárban jelentenek munkaszüneti napokat, nekünk többnyire edzéssel, munkával telnek. Mivel 6 éves korom óta sportolok, én ebben nőttem fel, ehhez szoktam hozzá, s egy idő után a barátok és a családtagok  számára is természetessé vált, milyen egy élsportoló közelében élni.

Ez a nyár sem volt más. Edzőtábor, világbajnokság, hazai és nemzetközi versenyek, újabb edzőtábor, majd augusztus végén (naná, hogy az augusztus 20-ai hosszú hétvégén) jött az Európa-bajnokság. Az utóbbi szerencsére jól sikerült, hiszen az ötödik hely megszerzése egyben riói olimpiai kvótát is ért, így számomra ez a nyár (is) megérte a befektetést.

Ezek után mit is tehet egy élsportoló szeptemberben?

Nem, nem pihen. Vagyis nálam a szeptember első fele nem az önfeledt pihenésé volt, hanem egy tervezett „generál szerviz” időszaka. Hosszú pályafutásom alatt megtanultam, hogy egy kisebbnek tűnő megfázás, egy begyulladt fog, egy rossz lépés a strandpapucsban, vagy egy koncerten összeszedett vírus napokat vehetnek el a felkészülésből, ezek a napok pedig a végén mínusz másodperceket is jelenthetnek egy versenyen. Megtanultam, hogy nem elég keményen edzeni, odafigyelni az étkezésre, az alvásra, a magánéletben is legalább ennyire fontos a figyelem és a fegyelem.

A nyári versenyszezon végén ezért úgy döntöttem: előbb rendbe rakatom a sok probléma forrásául szolgáló bölcsességfogamat, aztán jöhet a régóta halogatott mandulaműtét. A fogammal pár éve már megszenvedtem, de most fájdalommentesen sikerült a beavatkozás. A mandulaműtét előtt jelezte a doktor, hogy kemény két hét vár rám az operáció után, de erre azért én sem számítottam...

Férfiasan bevallom, hogy olykor ordítani tudtam volna a fájdalomtól, zsákszámra szedtem a fájdalomcsillapító pirulákat, s szinte minden napomat elcseréltem volna egy kőkemény alapozó edzőtábor futás- és úszásadagjára. Az egyetlen jó dolog az volt, hogy a családom körében lábadozhattam, végre sokat lehettem együtt feleségemmel és 10 hónapos kisfiammal, Bulcsúval.

Ráadásul, a szeptember végül igen szépen zárult. A Rio Klub friss tagjaként átvehettem a fantasztikus Audi A3 Limousine autómat, amellyel másnap már el is utaztunk egy pár napos, valódi családi pihenőre az ősszel is csodálatos Káli-medencébe. 

Újult erővel tértem haza, a fog- és a mandulaműtét már múltté, októbertől pedig már ismét edzésbe állok, s indul az olimpiai felkészülés!

Az élsportolók élete tehát olykor nehéz, sok lemondással jár, különösen a családtagok részéről, ám az olimpiai részvételért, egy nemzetet képviselni a világ színei előtt minden áldozatot megér! Bölcsességfogat és mandulát mindenképpen.

Váratlan fordulat

Az előző bejegyzésemet úgy fejeztem be, hogy arra kértem minden kedves olvasómat : Szurkoljatok!!! Most is erre kérek mindenkit, csak most más okból, a gyógyulás és a mielőbbi felépülés miatt kérem- Szurkoljatok!!!
Szurkoljatok, hogy legyen elég erőm, megint felállni a padlóról, ahová egy szempillantás alatt kerültem.

Tulajdonképpen bármennyire is terveztem a következő napokat, heteket, most is rá kellett döbbennem, hogy az "ember tervez, Isten végez" egy örök érvényű igazság!
A múlt héten rendesen lefárasztottam magam az edzésekkel, hiszen a hétvégén a kecskeméti világkupára át kellett mentenem a két héttel ezelőtti kiválló formámat, ahol 2. helyezést sikerült elérnem egy hasonló világkupa fordulón.
A hétre nem maradt más dolgom csak kellemes átmozgató edzéseken részt venni, és amit az előző írásomban is említettem - feltöltődni, ráhangolódni a versenyre. Történt ugyanis, hogy mikor végeztem a hétfő délelőtti munkával és hazajöttem, egyik pillanatról a másikra furcsa érzésem támadt a bal szabó izmomban ( lovas izom) és/vagy a négyfejű combizmom legbelsőbb fejében. Indokolatlan, szinte kimasszírozhatatlan izomtónus alakult ki. Természetesen próbáltam segítséget kérni Berka Imrétől, a mindig segítőkész csapat masszőrünktől , de ő is azt javasolta, hogy keressem fel a szintén mindig segítőkész térdspecialista dr. Béres Györgyöt /aki már többször megmentette a sportpályafutásomat/ , hiszen addigra már a térdem is bevizesedett. Ez alkalommal sem volt másképp, mikor felhívtam, azonnal reagált és a feszített munkaprogramja ellenére fogadott.

A pontos diagnosztikához elengedhetetlen egy MRI felvétel, ami kisebb- nagyobb utánajárásnak köszönhetően még a mai napon meglesz. Utána fog kialakulni, mennyit kell a rehabilitációval foglalkozni.
Sajnos az már biztos, hogy a hétvégi kecskeméti világkupa fordulón nem állok rajthoz. Bármennyire is szerettem volna, de nem akarom kockáztatni a nyári kvalifikációs versenyeket. Remélem a létező legjobb döntést hozom! Pedig elhihetitek, hogy mennyire nehéz volt meghozni.. Egy hazai rendezésű Vk, mindig jobban motivált és mindig nagy lelki erőt adott ha a pálya széléről érzékeltem a családom , barátaim, ismerőseimet. Nos, ez idén kimarad. De nem csüggedek, mert az igazán fontos versenyek még váratnak magukra és tudom, hogy sokan velem vannak.

Továbbra is úgy búcsúzom, hogy Szurkoljatok!!!

Világkupa előtti vasárnap

Úgy gondolom, hogy minden sportolónak fontos, hogy rendeltetésszerűen, sportág specifikusan edzen, lelkiismeretesen készüljön, megfelelőképpen táplálkozzon, hogy mikor odakerül a verseny napjához, elmondhassa, hogy ő mindent megtett. Talán egy tapasztaltabb versenyzőnél már nem is ezekről szól a fáma, inkább arról, hogy mennyit tudott pihenni, hogy sikerült a regenerálódása, milyen hangulatban van és hogy mennyire hangolódott rá az adott megmérettetésre.
Nos úgy érzem , hogy az én esetemben minden sportszakmai kritérium, professzionális hozzáállás, a szürke dolgos hétköznapok hozadékai napról napra formálódnak és gyarapszanak, de a  legfontosabb kritérium a verseny előtt, hogy mennyire klassz és produktív vasárnapot töltöttem a kisfiammal. :)

Vele:

Bulcsú

Tulajdonképpen amit Bulcsúról a lassan 5 hónapos kisfiunkról tudni kell, hogy mennyire jó baba, és rendkívül toleráns!! Tudni kell ugyanis, hogy hétköznap azontúl, hogy este álomszerűen beállította magának a ritmusát és átalussza az éjszakákat, nappal sem egy "hisztifáni", szépen gyarapszik, fejlődik, tanul. No de hogy kitérjek miért és mennyire toleráns baba: a mai vasárnap volt (egymást követve) a második alkalom , hogy 8 óra után ébredt és miután az anyucikája megreggeliztette, visszadőlt aludni kB. fél 11-ig. Mondanom sem kell, hogy ennek Anyu Apu mennyire örült, így egy hosszú héttel a hátuk mögött  és előtt. 

Őszintén mondom minden kedves olvasómnak, hogy Bulcsú nagyon sok pluszt hozott nekem, nekünk az életünkbe. Tényleg nem azért kezdtem bele ebbe a blog írásosdiba, hogy közhelyeket halmozva ajnározzam a király apuka létet, de muszáj leírnom, mert nagyon az!!! :)

Szóval visszatérve a professzionális sportspecifikus táplálkozásra: Fontosnak tartom, hogy egy valamire magára adó sportember, ne fogyasszon a WADA (World Anti-Doping Agency) és a MACS (Magyar Antidopping Csoport) által be nem vizsgált tápszereket, valamint olyan tápanyagokat se fogyasszon amit még más nem tesztelt, vagy akár csak próbált ki. Ezért Bulcsú önként jelentkezett a feladatra, hogy a Pink lady kódnév alatt futó abszolút jó forrásból származó piros almát Apának, azaz nekem magára vállalva minden kockázatot kipróbálja! Hozzáteszem életében először:

Nos, ahogy ti is láthatjátok, igazán profi kis csapattal dolgozom együtt, és így talán az ember nem majrézik annyira egy egy versenytől, ha tudja milyen szakmai stáb áll mögötte.

Én persze tudom, hogy a felkészülésnek azért vannak más részei is , de mindig kiemelten fontosnak tartottam, hogy a humor szerepet kapjon a monoton hétköznapok folyamán, pláne a verseny előtti stresszes napokban. Szeretném ha a saját szemetekkel látnátok, hogy az én kis csapatomban milyen jó humor érzékkel és nevetővel rendelkező szakemberek dolgoznak.... és miért ??? csakis a harmadik fél ( azaz megint én) szórakoztatásáért!

Szóval elég sokat köszönhetek ennek a kis csapatnak, akiket mindennél jobban szeretek, és minden erőmmel azon leszek, hogy valami nagyon szép eredménnyel háláljam meg nekik ezt a rengeteg segítséget, amit nap, mint nap nyújtanak nekem. ... szerencsére a jövő héten megrendezésre kerülő kecskeméti Világkupa pont kapóra is jön!

Kedves olvasóim, szurkoljatok,!!

A következő bejelentkezésig, mindenkinek minden jót!